ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ, AHOL ÉLÜNK…

Az Alpokalja-Fertő táj térsége a megye második legnagyobbja, 39 települést foglal magában, 39 350 fős lakosságszámmal bír. A térségre jellemző 3 kultúra markáns megjelenése, évszázadok óta él együtt három „nemzet”, a német, a horvát és a magyar. Térségünk rendkívül gazdag természeti (nagyrészt nemzeti parki, NATURA 2000-es terület), kulturális és épített örökségekben (főként Széchenyi és Esterházy kastélyok, kúriák, kilátók, de számos más főnemesi, egyházi kúria, kastély található nálunk, Bécs, a császárváros közelsége végett). A térség 5 mikrotérségre bontható: a Sopron környéki településekre, a Fertő-parti településekre Fertőd központtal (a Fertő-táj 10 települése UNESCO Világörökség címet kapott 2001-ben), az Ikva menti településekre Fertőszentmiklós központtal és a déli alpokaljai településekre, melynek északi központja Lövő, déli központja Zsira (a 17 település máig önkéntes társulásban, az Alpokalja Társulásban működik együtt).

Gyere, barangolj el velünk ezen a csodás tájon két kisfilm segítségével:

 

 

 

 

NEMZETKÖZI ÚTVONALAK HÁLÓJÁBAN…

 Térségünk a túrázók paradicsoma. Számos nemzetközi útvonal halad át településeinken, melyek jó alkalmat adnak arra, hogy megmutassunk elfeledett értékeinket, természeti és történeti büszkeségeinket. A felújított Fertő tó körüli kerékpárút magyar szakaszai után a burgenlandi szakaszokon is megjelent az új EuroVelo 13 kerékpártúra-útvonal, más néven a Vasfüggöny kerékpárút. A zarándokutak közül a Mária út a Fertő-tó körüli útszakaszt érinti, míg a Szent Márton út főként Und, Kópháza településeket.

 

Ha kedvet kaptál egy kis túrázáshoz, akkor nézd meg az Eurovelo szakaszokról készült remek kisfilmet, és fedezd fel a Vasfüggöny mesélő emlékeit!

 

 

A KÉKFRANKOS LEGENDÁJA…

A térség klímájának, talajadottságainak és az itt élők hozzáértésének köszönhetően a Soproni borvidék hazánk egyik legnagyobb múlttal rendelkező borvidéke. Már a kelták és a rómaiak is foglalkoztak itt szőlő- és bortermelésen. A középkorban az ország egyik legjelentősebb borvidékének számított a soproni. Napjainkban Sopron és a Fertő vidékére kiterjedő borvidék Soproni körzetéhez 11 település tartozik. A borvidék teljes területe körülbelül 4 300 ha, amelyből 1 800 ha körüli területen termelnek szőlőt. A Soproni borvidékhez a következő körzetek és tartoznak:

1. Kőszegi körzet (kb. 300 ha): Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Vaskeresztes, Lukácsháza, Cák
2. Soproni körzet (kb. 1 500 ha): Balf, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron

Ismerted a Kékfrankos legendáját?

1809-ben Napóleon katonái a városban táboroztak. A katonák annyira szerették a jó soproni bort, hogy az ellátmányon felül saját pénzükből is gyakorta vettek belőle. A katonáknak kétféle pénzük volt: a háborús fehér frank és az értékesebb régi kék frank. A szemfüles borosgazdák csak akkor adtak a legjobb boraikból, ha azokért cserébe a jobbik pénzt kapták. Amikor a fizetésre került a sor, azt mondták a katonáknak: „Kék frankot!” Azóta hívják Sopron híres vörösborát kékfrankosnak. A történet csak ott hibádzik, hogy abban az időben még jobbára fehér bort termeltek a környéken. De ugyan kit zavar ez az apróság, ha a legenda egy nagyszerű bor hírét öregbíti?

 

SZÉCHENYIEK ÉS ESTERHÁZYAK NYOMÁBAN…

Térségünkben a legnagyobb birtokokkal a herceg Esterházy és a gróf Széchényi család rendelkezett. Az Esterházyak süttöri-szentmiklósi uradalmához tartozott Szentmiklós, Endréd, Süttör, Agyagos, Szergény, Csapod, Sarród és Széplak, a kőszegihez Alsó- és Felsőszakony. A Széchényiek voltak a földesurai Boznak, Hegykőnek, Hidegségnek, Homoknak, a két Cenknek, Peresztegnek, Kövesdnek, Lövőnek, Horpácsnak, Gógánfának, Újkérnek és később Ivánnak. Az Esterházyak szentmiklósi és a Széchényiek sárvár-felsővidéki uradalmát a 16–17. században még a Nádasdy család kezén találjuk. Amikor Nádasdy Ferencet 1671-ben a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokai a kincstárra szálltak. Ezután a Széchényiek és az Esterházyak adásvétel útján jutottak a birtokokhoz. Széplakot és tartozékait 1771-ig az Esterházyak elzálogosították a Széchényieknek. Egyházi birtokokat is találunk a területen. A győri püspök birtoka volt Rákos és Zsira, Lédec a csornai premontreieké, Káptalanvis pedig a győri káptalané. A Viczayak birtokának számított Lózs, valamint Dasztifalu és Ebergőc egy része. Egy időben Pusztacsaládot a Festeticsek bírták. A 18. században Pinnyén, Petőházán és Szécsényben a Zeke család gyakorolt földesúri jogokat. A Rátky család birtokainak egy része a Zichy-Meskókra szállt (Salamonfa, Gyalóka, Und).

 

A „legnagyobb magyar”, Széchenyi István térségünk szülötte. Életéről Hídember címmel készült film, melynek története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában.