Megmentik az őshonos területeket  -  Ebergőci-láprét

Ebergőc településtől délre található láprétet a botanikusok csak 2005-ben fedezték fel. A különleges terület természeti értékeit felismerve a védetté nyilvánítást 2006-ban kezdeményezte a Nyugat-Magyarországi Egyetem. A védetté nyilvánítási eljárást a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága készítette elő. Az előkészítés 2008-ban fejeződött be, ezt követően tárcaegyeztetésre került az dokumentáció és 2012-ben került sor a védelem kihirdetésére.

A védetté nyilvánított terület legnagyobb részét ún. üde és nádasodó láprétek-rétlápok borítják, emellett kiszáradó kékperjés láprétek, magassásrétek és spontán cserjésedő területeket találunk. Az országban egyedül itt él a fokozottan védett lappföldi ujjaskosbor, amely Észak-Európa és az alpesi régió lápjainak orchideája. A ritkaság mellett további 17 védett növény előfordulása ismert a területről. Májusban az orchideák mellett a szibériai nőszirom lila tengere borítja el a láprétet, ősszel pedig több ezer tő kornistárnics virít. Utóbbi növény nemcsak növénytani szempontból érdekes, hanem állattani jelentősége is van, hiszen a védett szürkés hangyaboglárka rakja rá a petéit. A rét különlegessége, hogy a szürkés hangyaboglárka mellett a másik két hazai lápréti hangyaboglárka faj, a vérfű boglárka és a zanót boglárka is előfordul a területen.

A terület lecsapolása miatt kialakított árkok mára már nagyrészt eltömődtek, de a visszamaradt kisebb-nagyobb mélyedések, árokmaradványok jelentős kétéltű szaporodó hellyé teszik a láprétet. A kétéltűek közül 5 fajt sikerült eddig kimutatni a kutatóknak, ezek közül a levelibéka és a vörös hasú unka él nagyobb mennyiségben itt. A hüllők közül vízisiklóval rendszeresen találkozhat az ide látogató természetbarát, de néha fürge gyík vagy lábatlan gyík is szem elé kerülhet.

Az Ebergőci láprét természetvédelmi terület, a természetvédelmi jogszabályok betartásával szabadon látogatható.

Muzsaji vízimalom

Műemlék jellegű létesítmény a Muzsaji vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670–1680-as évekre lehet tenni. 1700 körülre Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchényi György (a későbbi gróf) kezére került. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A muzsaji malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.

A malom alapterülete 140 m2, magassága 15 méter. Kétszintes épület tetőtér beépítéssel. Építésekor „két kerékre és két kőre járó” vízimalom volt. Később az őrlést már nem malomkővel, hanem hengerszékkel végezték. A malom többször cserélt gazdát, 1907-ben Bausz Miklós vásárolta meg, aki a sárvári végmalomból jött ide. A tulajdonos korai halála után egyetlen fia, Bausz Gyula a malmot felfejlesztette, modernizáltatta, a gabonaőrlés mellett vízmeghajtással saját elektromos áram fejlesztésére is berendezkedett. A muzsaji őrlőmalom nem került államosításra, a gabonaőrlést 1951. június 8-án megszüntették, de a darálás később megindult. A malom körzete Csapod, Ebergőc, Nagylózs és Fertőszentmiklós volt. A tulajdonos halála után a Muzsaji vízimalmot a kastélytulajdonos megvásárolta. A malom szépen felújításra került, vendégfogadó és múzeum működik benne.