Fertő-part / Nézz körül!
A Széchényi család Széplakon
„Csak a múltnak megbecsülésén épülhet fel a jelen"
(Széchenyi István)
A Széchényi család nem büszkélkedhetett Árpád-korra visszavezethető családfával. Azt, hogy a család ismertté tudott válni, Szabó Márton nevű mesterembernek köszönhették, aki Szécsény várában volt katona és a család is valószínűleg innen kapta nevét. Az ő fia György az egyházi pályát választotta, betöltötte a csanádi, pécsi, veszprémi és győri püspöki széket, majd esztergomi érsek lett és a megélt 103 éve alatt nagy vagyont halmozott fel, melyet az ifjabbik fiú, Széchényi Lőrinc örökül hagyott gyermekeinek. A hosszú kort megérő férfi a barokk egyházi kultúra legnagyobbjának, Pázmány Péternek volt a tanítványa. Valószínűleg az is neki volt köszönhető, hogy mielőtt Györgyöt pappá szentelték volna, családjával együtt megkapták a nemesi címet és címert. Az utóbbi egy galambot ábrázol, mely csőrében babérkoszorút tart, ami felrepülni készül egy kőszikláról. A főpap jelmondata ez lett: „Si deus pro nobis, quis contra nos?”, azaz „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”. A későbbiekben Lőrinc testvérének fia, II. György ezt a mottót választotta a grófi címhez. A Nógrád megyéből érkező Széchényi család 1678. május 17-én zálogként az Esterházyaktól megszerezte a széplaki kastélyt, a hozzá tartozó földekkel és majorokkal 20 000 forint kölcsön fejében. A zálogjog Széchényi Lőrincz harmadik ivadékáig terjedt, a szerződés szerint az új tulajdonosok 3000 forintig építkezhettek rajta. A szerződés így szólt: „Ezen megnevezett falunak, majornak, minden névvel nevezendő hasznaival és jövedelmeivel egyetemben, kötjük, adjuk zálogképpen…harmadízig kezdvén Széchényi György uramon.” Az átruházást helybenhagyó királyi engedélyt 1682. december 27-én kapta meg a család.
Széchényi György a családi vagyont tovább növelte: széplaki és más környékbeli birtokosok birtokrészeinek megszerzésével a Fertő-part leggazdagabb földesurának mondhatta magát. Széplakot választotta a dominiuma központjává. A mai templommal szemben látható kastély vált a család székhelyévé.
A falu XVIII. századi életéről Széchényi György leveleiből ismerhetjük, melyekben fiának, I. Zsigmondnak és vejének Ebergényi Lászlónak számolt be a legfontosabb történésekről, köztük például arról is, hogy Széchényi Pál, aki I. József és Rákóczi fejedelem között béketárgyalásokat közvetített többször is vendég volt a kastélyban.
A szabadságharc következtében a családnak menekülnie kellett Széplakról. A kuruc és labanc hadak felváltva feldúlták a birtokot és 200 000 forintos kárt tettek, 1710-ben pedig a császári csapatok is bevonultak a faluba, csak a családfő személyes közbenjárásának volt köszönhető, hogy a katonákat elvezényelték a területről.
A család már 1711-ben a karácsonyt Széplakon töltötte, ám a háború után még egy hatalmas csapás érte a falu lakóit, ami a pestis járvány volt. Széchényi György Julia lánya és annak kisfia, László is ebben a betegségben hunyt el.
A birtok irányítását I. Zsigmond, György legidősebb fia vette át 1732-től haláláig, 1738-ig, haláláig. Ezen időszak alatt az országban békés időszak volt, és Széplak lakossága az 1682-es állapothoz képest megduplázódott. Zsigmond halála után Barkóczy Mária az alsó kastélyba költözött, és innentől a dombon lévő épület már nem szolgált többet lakóépület céljára.
Az egyházra sokat költő Barkóczy Mária 1743-ban elhunyt, és Széplakot II. Zsigmond örökölte meg feleségével Cziráky Máriával, akik tovább gazdagították a templomot. 1769-ben megözvegyült Cziráky Mária, akit a családi birtok felosztása az örökösök között súlyos anyagi helyzetbe sodort. 1771-ben írt is Horpácsra sógorának, Széchényi Antalnak: „…Mely hallatlan ha még a Széchényi ház nincs elegendőképpen a világ nyelve és élete alatt, kintelen lészen oda jutni azon esetre, ha Széplakrul el hordozáskodván és Horpácsi kastélyban bé nem bocsátván, a mezzőben kölletnék magam, gyermekeim cselédeim, minden mobiliámmal együtt a sanyarú télnek közepiben megnyomorodva maradnom, a mindemű dolog talán világ eleitűl fogva sem hallatott ilye szoros atyafiak, sőt vérek között…” A sógor válasza így szólt: „Meggondolván azt, hogy a jó Isten engemet fiúi maradékkal el nem áldott meg, ellenben gróf Széchényi Zsigmond öcsém uramnak szép férfiúi magzatjai vannak, hogy annál inkább familiánk megmaradjon…”
Két fiával, Józseffel és Ferenccel együtt Cziráky Mária Horpácsra költözött. Esterházy Miklós pedig élt a birtok visszaváltásának jogával, mivel a zálogszerződés 1771-ben lejárt és ezért elhagyta a Széchényi család majdnem egy évszázados lakóhelyét.
Fertőszéplak leghíresebb szülötte gróf Széchényi Ferenc, aki 1754. árpilis 28-án született a kastélyban. Csak gyermekéveinek első szakaszát töltötte itt, majd innen vezetett útja Horpácsra, Sopronba, Bécsbe. Ferenc családjának színvonalát magasra emelte, nagy nevet és kötelezettséget hagyott maga után, hogy az utódoknak is nyomdokaiba kell lépni. Évtizedeken át tartó következetes munkával rendezett vagyoni viszonyokat teremtett, ezzel segítve utódait. A legkiválóbb nagyjainknak egyike Széchényi Ferenc, aki nagyban hozzájárult a család tekintélyéhez.
Bár a Széchényi család már 200 éve elhagyta Fertőszéplakot, de emléküket még ma is őrzi a domb tetején álló barokk templom, a kálváriák, a kastély és az általános iskola, melynek névadója a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, a falu szülötte, Széchényi Ferenc, a „legnagyobb magyar”, Széchényi István fia.
Forrás: Ihász Mónika: Fertőszéplak kulturális értékei, Győr, 2014.
Fertőd-Eszterháza-Esterházyak
A mai Fertőd elődje Süttör falucska volt. Már 1313-ban említ a levéltári anyag, akkor még Sehter néven. Esterházy Pál vette meg 1681-ben a császártól, miután azt az 1671-ben törvénytelenül kivégzett Nádasdy Ferenctől elkobozták.
A kastély helyén Esterházy József U-alakú, 1720-ban épített vadászkastélya állt. Ezt a kastélyt Anton Erhard Martinelli tervei alapján építették. A mester vállalta, hogy három hónap alatt egy 22 szobás vadászkastélyt épít. Ez lett a ma ismert kastély magva.
1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából ezt a vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették. Az építés első szakasza 1766-ig tartott és létrejött a főúri pompájú kastély. A herceg híres mondása volt: "amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!". A kastély körül új település alakult ki, Eszterháza.
Így a település, Eszterháza neve összefonódott az Esterházy hercegek nevével, ahol ennek a főnemesi családnak néhány tagja élt.
a Fertő-táj
Nemzetközi jelentőségű vadvízként tartják számon a magyar-osztrák határon átnyúló Fertő tavat, amely számos ritka, csak itt élő növény és kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona. A 310 négyzetkilométeres sós tó Eurázsia legnyugatibb sztyeppe-tava sűrű nádasokkal és kiterjedt mocsárfoltokkal, melyek élővilága a tavat megkerülő kerékpárútról és vezetett kenutúrákon is megfigyelhető. A vonulási időszakokban vízimadarak tízezrei jelennek meg a tónál. A Fertő-táj nemesen egyszerű népi építészeti emlékei mellett kiemelkedő kulturális értéket képviselnek kastélyai, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély.
TIPP: A nádasba vájt csatornák és a vízi világ felfedezéséhez kényelmes közlekedési eszköz a szolár hajó, amely a Hansági-főcsatorna parkolójától indul. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyedi fejlesztésű, elektromos meghajtású hajójával eldugott helyekre is eljuthatunk, az elenyésző motorzajnak köszönhetően pedig az emberi jelenlétre érzékenyebb vízimadarak vagy akár vízi emlősök is megfigyelhetők.
Az UNESCO Világörökség csodák között, mint például a Gízai Piramisok, a Kínai Nagy Fal, Róma történelmi központja, a Taj Mahal, a Kreml vagy a Grand Canyon, ott áll a listán az Európában egyedülálló Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj.
https://www.elmenynektek.hu/8-dolog-amit-ferto-kulturtaj-vilagoroksegrol-tudni-kell/
2001-ben került fel a Fertő magyar és osztrák oldala, mint kultúrtáj a Világörökség listára. Területén számos természetes, kulturális és épített örökség található. A feladatok között sok erre vonatkozik, számokkal kell válaszolni rájuk (feleletválasztós). A megfejtésekhez kutassataok az interneten is!
Fertő-parti csillagok
A Fertő-partról több híres ember, művész, színész, műsorvezető, sportoló pályafutása indult. Büszkén vallják ezt a helyet szülőföldjüknek, gyermekkoruk meghatározó helyszínének, ahova mindig szívesen térnek vissza. Talán kevesen tudják, hogy melyik Fertő-parti településhez kötődnek. A feladatok között a megadott információk segítségével kell az utolsó mondatot kiegészíteni majd a híresség(ek) nevével.
Az alábbi képek segítenek:
Vetélkedő a Fertő-tájról, közismert személyek, helyek
A Fertő-tájon élők a történelmi személyeken kívül a közszereplőket is jól ismerhetik, valamint a Fertő-part településeit, hagyományait, melyeket minden évben megrendeznek a szervezők. Ezek alkalmat adnak arra, hogy találkozhassanak egymással az elszármazottak, kirándulást tehessenek az ismert helyeken, tájékozódhassanak az aktualitásokról. Ezekre vonatkoznak a feladatok között az igaz-hamis állítások.