sopronkövesd

 

Sopronkövesd egyik legszebb természeti látnivalója a TAEG Zrt. tulajdonában lévő Kotecsi parkerdő, mely a faluhoz közeli szőlőhegyen, az Agghegyen található.  A parkot az erdőgazdaság hathatós anyagi támogatásával a falu tenni akaró közössége alakította ki és tartja fenn a mai napig. Az évszázados fenyők, a matuzsálem tölgyfák, a koros szelídgesztenyék és az úgynevezett Széchenyi-kút sajátos hangulatot kölcsönöz a parknak. Szent László király fából faragott szobra és a határsávra emlékeztető Vasfüggöny–emlékmű Kottrik Zoltán helyi lakos alkotása.

A közelben haladt egykor a mezőgazdasági célokat szolgáló keskeny nyomtávú lóvasút, melynek „élő” hírnöke az úgynevezett Cifra-híd. A hidat a vasút 1946-ot követő felszámolása után a korábbi sopronkövesdi bíró mentette meg a lebontástól.

Kotecsi parkerdő (fotó: Raffainé Bíró Veronika)

Kora tavasszal virágszőnyegként borítja be a parkerdővel szembeni erdei tisztást a sárga virágú téltemető. Sok kirándulót vonz ez a szép, védett növény. A széles kiterjedésű erdőségben kiépített és jelzett turista útvonalak a környék megismeréséhez nyújtanak segítséget. A sopronkövesdiek rendszeresen élnek az útvonalak nyújtotta lehetőséggel. Minden évben megrendezik a Téltemető-, a Lombhullató-, Holdfény-, Napfelkelte-, Újévi józanodó túrákat. Érdemes útba ejteni a séták során az erdei Mária-képet, az „égett fát” és az Imremajor közelében található Pásztor-képet is.

 

nemeskéri evangélikus templom

Ez az evangélikusok számára szabad vallásgyakorlást jelentett. 1732-ben a templomot, melybe az evangélikusok jártak, a vármegye urai elvették, de engedélyt adtak számukra új templom építésére.

A régi Megyeháza a község közepén ma is áll méteres vastagságú falaival, boltozatos termeivel. 1669-ben építették. A XX. század elején a porkolábok lakásait és az alattuk lévő pincebörtönöket lebontották.

Helyi szájhagyomány szerint Nemeskéren a vármegyeháza börtönében bezártak 4 zsiványt, akiket gaztetteikért kötél általi halálra ítéltek.

A hivatalos nevüket nem tudni, de született róluk egy egysoros:

“Répa, Duca, Manca, Mák, mind a négyen egyformák.”

Mind a 4 embert felakasztották, az egyiküket tovább fent hagyták elrettentés céljából.

 

nagylózsi temetőkápolna

Szent István királyunk a vármegyék szervezésekor LOUS-t is a királyi várbirtokok sorába iktatta.

A község Árpád-kori történetéről csak annyit tudunk biztosan, hogy a soproni ispánsági vár földje volt, és lakói a várnak szolgálatot teljesítő várnépek lehettek. A falu házai a mai temetőkápolna alatt húzódó völgyben állhattak, a patak mentén. Az is bizonyos, hogy ez a templom 1083, azaz István király szentté avatása után keletkezett, mivel az ő tiszteletére emelték.

A lózsi búcsút máig is István napkor tartják, annak ellenére, hogy a falubéli templomot Lőrincnek szentelték.

 

A felszopori templom

A felszopori templomról 1338. június 1-jén kelt osztálylevél tudósít bennünket. 1347. július 25-én kelt oklevél szerint a „Szent Márton” templom kegyúri jogát osztatlan állapotban hagyják. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett. Újkér filiája, de néha anyagyülekezetként is működött. 1661-ben a rekatolizált Nádasdy Ferenc elfoglalta és visszaadta a templomot a katolikusoknak. A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért. 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében követelte vissza a templomot a katolikusoknak. 1671-ben ismét evangélikus egyházlátogatás történt Felszoporon. 1683-ban a Bécs alá vonuló török had tatár segédcsapata megrongálta és felgyújtotta a templomot. 1697-ben már katolikus egyházlátogatást végeztek a romos templomban. 1661-től 1714-ig felváltva hol a katolikusok, hol az evangélikusok használták, ekkor véglegesen katolikus lett. 1733-ban a templomot felújították. 1792 és 1830 között nem miséztek falai között. 1796-ban kelt levélben a község elöljárósága kérte a falu nagy szülöttét, Szily Jánost, Szombathely első püspökét, építtessen új templomot. 1845-ben Stettner Máté udvari tanácsos, makkoshetyei birtokos oltárt állíttatott és Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképet vásárolt Bécsben, és ettől kezdve már nem „Szent Márton” püspök volt a templom védőszentje, hanem „Urunk menybemenetele” a titulus. 1958. augusztus 23-án Varga Ferenc felszopori születésű csepregi káplán felfedezte a középkori eredetű Szent János apostolt ábrázoló freskót, a restaurálásra váró templomban. A 13–14. században készült freskót valószínűleg a 19. század eleji restauráláskor takarták el, mert 1832-ben Szent János apostolról képet festtettek. Az egykori felszopori kistemplom – mely 1950-től közigazgatásilag Újkérhez tartozik – méltón gazdagítja megújult formában műemlék templomaink sorát.