RIMANÓCZY-KASTÉLY - Zsira

 

Az 1739-ben épült barokk stílusú kastélyt Rimanóczy Antal építtette. Az épület nemcsak külső, hanem belső kialakítását tekintve is gazdagon díszített.

Az épületnek az évszázadok során több tulajdonosa is volt. 1922-ben Esterházy Mária hercegnő vásárolta meg az addigra leromlott állapotú kastélyt, majd 1923-25 között korszerűsíttette és helyreállíttatta.
1934-ben a Legszentebb Üdvözítő Leányai Kongregációja apácarend vásárolta meg a kastélyt. Jelenleg a Magyar Állam tulajdona, és benne fogyatékos betegeket ápolnak, gondoznak.

A 6 hektáros - ma védett - angolpark helyreállítását Eszterháza (ma Fertőd) főkertésze tervezte. A ma is gondozott parkban található keresztút és a Lourdes-i barlang. Számos fa kerülete meghaladja a 3 métert, magasságuk pedig a 28-30 métert is. Fenyői közül kiemelkedő a mamutfenyő.

Kirándulók véleménye:

„Aznapi kirándulásunk egyik legnagyobb meglepetése volt ez a kastély! Amikor megláttuk a kerítésnél a "Fogyatékosok Otthona" táblát, nem nagyon hittünk benne, hogy bejutunk, de azért megpróbáltuk és akkor legnagyobb meglepetésünkre pár száz forint belépő ellenében vezetéssel egybekötött túra lehetőséget, bemutatót kaptunk a kastélyba! Ilyennel eddig még nem találkoztunk, hogy egy ilyen otthonba így be lehessen jutni.
Magyarország talán egyik legszebb barokk kastélyára találtunk rá, ami káprázatos szépségű kívül-belül… Az emeleti díszterem lenyűgöző, csodálatos freskó a plafonon, a kézi faragású egyedi csillár, a velencei tükör, minden részlet épségben megmaradt a régi időkből!

… Aki arrafelé kirándul, annak ezt a kastélyt meg kell néznie, ennek kihagyhatatlan programnak kell lennie! Kifelé jövet illő venni némi ajándéktárgyat abból a szerény készletből, amit az otthon lakói saját kézzel készítettek.”

ÖSTÖR KÁPOLNA - Zsira

A Szent Antal kápolna nem műemlék, de művészi kivitelű neoromán stílusú épület. Téglából épült, mely szentmargitai kőből faragott kőlappal van burkolva. Az épület alatt kripta húzódik.  Csúcsán kovácsoltvas kereszt. A kapu fölötti boltív alatt a felirat: „Szt. Antal kápolna." Egy kétszárnyú kapuval és kettő rácsos ablakkal rendelkezik. Körülkerítve nincs. Zsira legmagasabb pontján építették, nagyon szép kilátás nyílik a falura, és a szomszédos ausztriai hegyekre is.

Páduai Szent Antal kápolna – Östör kápolna

Östör József országgyűlési képviselő 1924-ben építtette, fiatalon elhunyt fia, Östör Antal emlékére, aki költő volt.

A II. világháború viszontagságai következtében teljesen leromlott állapotban volt 1994-ig. Ekkor a Zsiráért alapítvány teljesen felújította a tetejét, új tetőszerkezetet, új zsolnai mázas kerámia tetőcserepet kapott az épület. 

Az oltár margitbányai durvamészkőből faragott, melyet két oszlop tart jobbról és balról. Az oszlopok között kőből faragott dombormű (relief) kereszt van. A tetején Szent Antal szobra áll, mely kőből van faragva.

A kápolna oltára   

   

    

Faragott felirat a homlokzaton

 

péter és pál mŰEMLÉK   TEMPLOM   SOPRONHORPÁCS

 

A templom első elődje a 12. században épülhetett a mai hajó helyén. A második, szerzetesrendi templomot a 13. század elején emelhették; hosszabb volt, mint az elődje, mellette kolostor létezett. Ezt a templomot a 13. század közepén egy kegyúri alapítású és jellegű templom váltotta fel. Ekkor készült a nyugati, bélletes főkapu, mely a templom fő ékessége. A bélletes kapu a román kori templomépítészet egyik jellemző építészeti és épületszobrászati alkotása. Legismertebb ebből a korból a sopronhorpácsi díszkapu mellett a jáki templom nyugati kapuja. A 16. század közepétől romossá vált az épület. A törökök nagy pusztítást végeztek itt  1529-ben, amikor Szulejmán Bécs ellen vonult és 1532-ben, Kőszeg ostromakor. Kb. 100 évig állt így a templom. Hogy istentiszteletet tarthassanak, a mellékhajót kezdték rendbe hozni, a többi romos maradt. A törökök 1683. évi Bécs elleni hadjárata során is tovább károsodhatott az épület. A templomot 1713/14–1718 között helyreállították. 1737-ben beboltozták a szentélyt, 1747-re barokk stílusban elkészült a templom teljes boltozata, a torony és a berendezés. A századok során a román stílus már nem felelt meg a közízlésnek, a szokásoknak. A barokk korban az épületet „barokkosították”. A gótika eltűnt, a szentélyben a gótikus ülőfülkéket befalazták, a templom sokkal alacsonyabb lett. Gyönyörű oszlopkötegeket falaztak be. A nyugati homlokzatot egyenesre faragták és bevakolták. Szinte csak a főkapuzatot hagyták meg részben eredeti formában. A mai torony építésével (1744, 1788/89) aztán befejeződött a romos templom újjáépítése. 1957 és 1960 között korszerű műemléki helyreállításra került sor, melynek során a román kori és gótikus elemeket ismét feltárták, s azóta ismét eredeti pompáját tárja a látogatók elé.

A templom körül tárták fel az egykori temetőt, itt van a kőtár is, ahol eredeti helyükre vissza nem helyezhető faragványok tekinthetők meg.

A templom védőszentjei Szent Péter és Szent Pál apostolok. Péter a legyőzhetetlen, ’Szikla’, amelyre Jézus Krisztus Egyházát építette, a kiválasztott pásztor, akinek az Úr átadta „a mennyek országának kulcsait”.

A „pálfordulás” órájában Saulból Pál lett. Mozgékony szelleme tette Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá, hogy a legkülönbözőbb felfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az evangéliumot.

SZENT ANDRÁS  TEMPLOM ÉS A STÁCIÓK    -  RÉPCEVIS

Gyönyörű helyen fekszik a templom. A magaslaton uralja a vidéket, s közvetlenül mellette löszmélyút húzódik, aminek oldalát várszerű támfal védi az omlástól. A faluból a templomhoz vezető domboldal mentén kálvária létesült 1900-ban. A 12 stációból álló kálvária részeként 4 stáció a templomhoz vezető lépcső mellett, míg 4-4 stáció a templomot veszi körül jobbról és balról. 1904-ben készült el a golgota hármas keresztje.

A templom 1776-ban épült, és Szent András a védőszentje. Műemlék jellegű, plébániatemplom, amelynek berendezése a barokk és a rokokó stílusjegyeit viseli.

Répcevisi műemlék templom

Kálvária stációk

Szent András ábrázolás