Hagyományőrzésből jeles, néphagyomány Undon

 A horvát lakosság a XVI. század viharai között, a török elől menekülve költözött Undra.

A horvátok régi hazájukból magukkal hozták kultúrájukat is. A kultúra ápolói elsősorban a papok, később a tanítók voltak. A XVII. században már voltak horvát nyelvű iskolák.

A nemzeti hagyományok ápolásában az undiaknál központi helyet foglal el a népdal, a néptánc megőrzése, továbbvitele és az eredeti népviselet felkutatása. Az 1974-ben alakult férfikórus felkutatta a faluban ismert dalokat és ezeket átadta a fiatalabb nemzedéknek. A kórus később vegyeskarrá bővült, majd zenekar is kísérte. 1985-től a tamburazenekar alakult meg, mely a mai napig működik. A tánccsoport 1971-től folyamatosan foglalkozik a néptánc megőrzésével, bevonva a környék fiataljait is.

                  

                                Undi hétköznapi viselet                                                   A tamburazenekar

A tambura a lant-félék családjába tartozó, hosszúnyakú, kis hasú dallamjátszó, pengetős hangszer.

A tamburazenekar hangszerei:

- Prímtambura (bisernica): dallamjátszó
- Basszprímtambura (Adurica): dallamjátszó
- Brácstambura (Kontra, Bugarija): kísérő, akkordokat szólaltat meg
- Csellótambura (ČeloviĆ): töltő dallamokat, basszus szólamot játszik
- Tamburabőgő (Berde)

A hangszer teste minél nagyobb, a hangja annál mélyebben szólal meg. A tamburazenekar kiegészítő hangszere lehet például a harmonika.

A falu lakossága büszke arra, hogy nagyon sok népszokás él még ma is ebben a kicsi faluban. A Veseli Gradiscanci Kultúrcsoport a lakodalomhoz kapcsolódó számos szokást színpadra állított, aminek nagy része még ma is előkerül a lakodalmak alkalmával.

A közvetlen gyűjtőmunkában koreográfus és néhány segítő is részt vett a faluból. Házról házra járták az idősebb emberekhez, akik meséltek a régi lakodalmi szokásrendről. Az énekeket változtatás nélkül rögzítették. A gyűjtőmunka végeredményeként megszületett Kritskovics Antal Undi lakodalmas című koreográfiája.

 

 Undi lakodalmas

Ma is élő szokások: betlehemezés, Háromkirály-járás, farsang, húsvéti népszokások, májusfaállítás, pünkösdölés- pünkösdi királyné (duh) választás. Bővebben: www.und.hu

                      

                          Betlehemezés                Farsang                       Lucázás                               Duholás

 

Húsvéti ünnepkör csak Undra jellemző szokása: az Isten-keresés

    

Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán az Isten-keresés, Szentsír-keresés elnevezésű népi ájtatosság a szokás. A hívek a templomnál gyülekeznek, imával, énekelve vonulnak végig a faluban és a határban található keresztekhez. A menet a temetőben ér véget, ahol hajnalig imádkoznak.

Összeszedik a korhadt fakereszteket, amit aztán elégetnek. Horvát nyelven szól ma is az ima, végül a temetőben gyújtott tűznél fejeződik be az Isten-keresés.

 

Und horvát bál:     https://www.youtube.com/watch?v=UZuSZHY5ipM

Und drónfelvétel:  https://www.youtube.com/watch?v=XwOkvByGi3Y&list=PL8k27WIwHnpTHIY6nTF9OEEn7uPpvEmkv

Und duholás:         https://www.youtube.com/watch?v=8wgECvLMhjo

Und tambura zenekar és tánccsoport:     https://www.youtube.com/watch?v=Ifc5j62TkzM

 

 Szentirmay Elemér zeneszerző, dalköltő

Sopronhorpács szülötte

Szentirmay Elemér dalköltő 1836. november 9-én született Horpácson, egy, a Széchényi család tulajdonában lévő lakóházban, a későbbi kertész­lakban.

Eredeti neve Németh János volt, de a Szentirmay Elemér művész­néven vált ismertté hazánkban. Apja, Németh Mihály, Széchényi Lajos horpácsi birtokán volt uradalmi ispán. Középiskoláit Sopronban és Székes­fehérváron végezte, majd Budapesten jogot tanult. Szerzemé­nyeinek száma 1898-ban meghaladta a négy­százat. Sok nótája ma is él, sokan népdalként éneklik. Ilyenek: Hullámzó Balaton tetején...; Szálldogál a fecske...; Rózsabokorban jöttem a...; Zsebkendőm négy sarka.. .; Zsindelyezik a kaszárnya. . .; Csárdás kis ka­lapot veszek..., Édesanyám is volt nékem...; Piros, piros, piros...; Ucca, ucca...; Ritka búza...; Csak egy szép lány van a világon...; Jázminbokor kihajlik...; Ez a kislány azt hiszi...; Gyászba borult az életem...; Húzzad cigány. ..; Be szomorú ez az élet...; Piké szoknya...

Különösen nagy sikert ért el népszínművekhez írt dalbetéteivel. Ő zené­sítette meg a Nótás Kata, A piros bugyelláris, A sárga csikó, A falu rossza és az Öregbéres című népszínművet. Írt kórusműveket férfikarra, színmű­veket, novellákat. Az Országos Magyar Dalárdaegyletnek és a Liszt Fe­renc Zeneegyesületnek alelnöke volt. Liszt Ferenc többször elismerően szólt róla, és levelet is küldött neki, amelyet Szentirmay nagy gonddal őrzött.

1908-ban halt meg Budapesten. Halálának ötvenedik évfordulóján - 1958-ban - szülőfalujában, Sopronhorpácson emlékünnepséget tartottak Freier József iskolaigazgató szervezésében, és emléktábláját is leleplezték szülőházán - ma a kultúrház északi falán látható. Az ünnepélyen együtt szerepelt a község énekkara- mely azóta is viseli a nevét-, és fúvószenekara, nagyrészt Szentirmay-művekkel.

A dalköltő a Kerepesi temetőben nyugszik. Sírfelirata:
"Gyönyörű szép magyar nóták halott édesapját
Halhatatlan gyermekei, nótái siratják."

Szentirmay Elemér: Csak egy kislány van a világon: https://www.youtube.com/watch?v=33UI_LGb1Vs

 

Dr. Csapody István szemészprofesszor

Sopronhorpács szülötte

Dr. Csapody István szemészprofesszor 1856. december 25-én, egy tizennégy gyermekes családban kilencedikként éppen azzal a házzal szemben született, amelyben Szentirmay látta meg a napvilágot. 

Eredeti családi neve Pájer, illetve Páyer (mindkét írásmóddal előfordul). Az édesapa, Pájer József grófi kocsmáros volt Horpácson, s mivel a család Csapodról származott 1880-ban magyarosította nevét Csapodyra.

Az elemi iskolát Horpácson és Kőszegen végezte, középiskoláit a soproni Bencés Gimnáziumban, majd Budapesten az orvosi egyetemet. 1880-ban avatták orvossá. 1890-ben magántanári képesítést nyert A szemvizsgálás gyakorlati módszerei című tárgykörből. 1891-ben már mint magán tanár levélben adott orvosi tanácsot Kossuth Lajosnak. Nemcsak orvosként volt kiváló, hanem mint nyelvész, matematikus és botanikus is.

1889-ben feleségül vette Allaga Vilmát. Nyolc gyermeket neveltek fel.

Dr. Csapody István a hazánkban az akkor legmodernebb Schulek-klinikán lett professzor. Ezen a klinikán szerkesztette meg a "Látáspróbák" című tábláit, amelyeket öt kiadás és hetven esztendei használat igazolt. Megírta az első magyar szemészeti tankönyvet. Az általa feltalált Csapody-féle kanál kitűnő műszernek bizonyult jégárpa operálásakor. A szeretett Sopron vármegyében, pedig tiszteletbeli tiszti főorvossá választották. A magyaron kívül beszélt latinul, görögül, németül és franciául, értett angolul. Tizenhárom könyvet írt vagy fordított. Publikált a Szemészet, a Magyar Nyelvőr, az Egészség, a Természettudományi Közlöny és a Bu­dapesti Hírlap című lapban. Összesen 492 szakcikke jelent meg.

Korai halála súlyos, hosszú betegség után 1912-ben következett be.

Születésének századik évfordulóján 1956-ban a tudományos világ nagy tiszteletadással ünnepelte. Sopronhorpácson szülő házát emléktáblával je­lölték meg. Dr. Csapody István szemész dinasztiát alapított, egy fia és egy unokája is szemorvos lett. Leánya Csapody Vera, mint jeles botanikus, muzeológus és illusztrátor ismert.

DR. sedlmayr kurt (1900-1965) növénynemesítő

Dr. Sedlmayr Kurtnak oroszlánrésze volt abban, hogy Sopronhorpács község nevét szerte az or­szágban, sőt külföldön is sok helyen megismerték. Az általa alapított növénynemesítő intézet irányítását és ritka eredményességét csak egy kimagasló tudású, nagyszerű szervezőkészséggel és akaraterővel rendel­kező személy biztosíthatta. A falu lakói tisztelik és őrzik a tudós emlékét, és nagyra becsülik igaz emberségét. Sedlmayr szaktudásával, hatékony munkaszervezésével 26 éven át kiemelkedően eredményes munkát végzett Sopronhorpá­cson.

A cukorrépa nemesítésével itthon 1924-ben kezdett foglalkozni. Egy bécsi professzora tanácsára 1930-ban jött Horpácsra - az akkori Kislédeci részre -, s összesen 268 katasztrális hold szántóföldön kezdett gazdálkodni. Ismerve a magyar nemesítés akkori állapotát, a cukor- és takarmányrépanemesítés mellett döntött. Hat év múlva (1936-ban) két cukorrépafajtája kapott állami elismerést.

1945 után újraindította kutatásait. A második világháború utáni nehézségek ellenére újabb répafajtákat állított elő. Munkájának eredményességét és fontosságát az

állam is magas szinten ismerte el. Az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjat 1948. március 14-én vette át. A politikai viszonyok változásához alkalmazkodva üzemét és teljes fel­szerelését az államnak ajánlotta fel. 1950-ben az abból létrejött Sopron­horpácsi Kísérleti Gazdaság igazgatója lett. 1952. december 4-én tartotta akadémiai székfoglalóját. Akadémiai tagsága tovább növelte üzeme hírnevét. Miután Sedlmayr munkája nyomán a gazdaság növénynemesítési és növénytermesztési ku­tatóintézetté fejlődött, 1954-ben a minisztertanács az akadémikust má­sodszor is Kossuth-díjjal tüntette ki. Sopronhorpácson összesen 18 álla­milag elismert növényfajtát nemesített egyedül vagy kutatótársaival. 

1956. november 4-e után egy héttel, családjával nyugatra távozott. Tá­vozásakor még bízott abban, hogy Magyarországon a helyzet normalizá­lódik, hazajön, s folytathatja megkezdett munkáját. Nem így alakult. Ezért itthon 1957-ben megfosztották akadémiai tagságától. A Magyar Tudo­mányos Akadémia, már a rendszerváltás elején, 1989-ben rehabilitálta.

A község lakossága és sokan mások azonban nem felejtik, hogy munkájával és eredményeivel ő vitte sikerre a répanemesítést Magyarországon, és tette ismerté a község nevét Amerkától Kínáig.

Simonyi Károly (1916–2001)

Egyházasfalu híressége

1916-ban, az I. világháború idején született Kisgógánfán, sokgyermekes paraszti családban. Kivételes tehetségét felismerte a falu plébánosa, majd rokonokhoz került a fővárosba. Mérnök, professzor, egyetemi tanár, tudós. Az első magyar magfizikai részecskegyorsító megalkotója. Kossuth-díjas, később az MTA tagja, A fizika kultúrtörténete c. könyv szerzője. A község általános iskolája az ő nevét viseli.

Fia, Charles Simonyi, a híres „űrturista”.

 

 

Simonyi Károly életútja: https://www.youtube.com/watch?v=V6mFiPjq-YY

 

Östör József (1875-1949) országgyűlési képviselő

Zsira híressége

1875-ben született Gyülevizben. Apja, Östör Lajos gyülevizi kocsmáros volt. Östör József Zsirán végezte el elemi iskolai tanulmányait és a soproni bencés gimnáziumban szerezett érettségit. A budapesti és a berlini egyetemen jogot tanult. Miután ügyvédi oklevelet szerzett, 1900-ban Sopronban nyitott ügyvédi irodát. Sopron vármegye tiszti ügyésze, árvaszéki ügyész, majd tiszti főügyész lett.

Az 1920-as években Sopron környékének országgyűlési képviselője volt. Egy ideig szerkesztette a Soproni Naplót és közel tíz évig volt elnöke a Frankenburg Irodalmi Körnek. Nevét szépirodalmi és jogi írásai tették országosan ismertté. Sok írása foglalkozott Széchenyi Istvánnal, fő műve: A döblingi Széchenyi (Budapest, 1944).

Birtokai Zsirán voltak. Sopronban halt meg 1949-ben.

      

Az 1931. januárban megtartott gyűlésről a következőképpen számol be a Huszadik Század 1946. szeptemberi száma:

„Jogászok nagygyülése Trianon ellen

Vasárnap délelőtt impozáns nagygyülést tartott a budapesti Ügyvédi Kamara disztermében Magyarország jogászvilága. A nagygyülésen, amelynek elnöki székét gróf Apponyi Albert, a budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Jogászegylet disztagja foglalta el. …

Apponyi a következő beszéddel nyitotta meg a nagygyülést: …

Ha ezt a szerződést kellő időben meg nem semmisitik … a nemzetek belső életében forradalmat, a nemzetközi viszonylatokban pedig háborut jelent. … A magyar jogászközönség ... nemzeti önvédelmünk harcában magasra emeli a jogi etika zászlaját és bizik annak gyözelmes erejében. …

Östör József képviselő a nyugatmagyarországi országcsonkitásról beszélt.”

Apponyi jogásztársai között

 

Dr. Kövér Fidél József (1903-1993) – pap, tanár

Zsirán született, 1903. március 2-án. Szülei: Kövér Sándor kisbirtokos és Guzmits Erzsébet. A Szent Benedek rend soproni főgimnáziumában érettségizett.
A Premontrei Rend Csornai Prépostságába költözött be, majd ünnepélyes fogadalommal kötelezte el magát 1926. augusztus 20-án. Pappá szentelték Győrött 1926. augusztus 23-án.

Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetemen végezte 1924 és 1928 között, ahol történelem és földrajz tanári képesítést szerzett.

1930. augusztus 10-én hittanári oklevelet szerzett a csornai rendi szakbizottság előtt.

 Ugyanebben az esztendőben írta meg máig időszerű és nagy hatású munkáját a Hanság földrajza címmel (Szeged, 1930), amely egyben doktori értekezése is volt. 

    

                                                                                                                                                                                1945-től tanár Szombathelyen, itt érte meg az iskolák államosítását 1948 júniusában. Ettől az évtől lelkipásztori szolgálatot vállalt a szombathelyi egyházmegyében Vépen, majd a győri egyházmegye szolgálatában töltötte hátralévő életét: 1949. január 1-től lelkész volt Maglócán.

A jó Isten megadta neki, hogy megérhette szeretett rendje újraindulását, de már nem költözött vissza a rendi közösségbe, 1993. április 29-én bekövetkezett haláláig Maglócán maradt. Az általa annyira szeretett templomban temették el 1993. május 6-án.