A SZÉCHENYI-EMLÉKFA

Széchényi Ferenc és neje az 1780-as évek közepén Horpácsról - könyvtárastól, régiséggyűjteményestől Cenkre költözött, Cenkről ajánlotta fel 1802-ben nemzeti közcélokra magángyűjteményeit. E nagyvonalú ajándékozás méltó megörökítésére 1802-ben Horpácson – a család jelenlétében – Széchényi Ferenc egy hársfát ültetett a kastély déli parkbejáratával szemközt.

Ez a Széchényi-emlékfának nevezett példány azóta faóriás lett. A körülbelül 20 méterre kinyúló, földre „könyökölt” oldalágai meggyökereztek, így az anyafa körül úgynevezett fiókfák nőttek. Ma is a park rendkívüli látványossága ez a szakmai szempontból is különleges együttes.

Idézd fel: mi mindent köszönhetünk még a Széchényi családnak, illetve gróf Széchenyi Istvánnak?

 

undi tó / gáj tó

  

Und község nyugati részén elhelyezkedő tó, melyet térképes adatok szerint a XIX. században hoztak létre. Egy 1783-ban készített katonai térkép szerint a tó területét akkor még erdő borította, azonban egy 1883-as térkép már az elkészült tavat ábrázolja, mely kavics és agyagbányaként szolgálhatott akkoriban. A természetes módon, talajvízből kialakult vízfelszínt állatitatóként, télen jégveremként, a tó szélére telepített fűzfabokrok ágait pedig vesszőkosár, kas, seprű készítésére használták. Környezetébe ma természeti értékekben gazdag, fiatal és idősebb telepített fák, nádas ad helyet a változatos élővilágnak.

Gazdag állatvilág: A sekély vízben barna és zöld varangyok élnek, gyakran találkozhatunk vízisiklóval is, a vízfelszín a szitakötőlárvák élőhelye. A nádasban a színes rovarvilágon kívül nádirigó, cserregő nádiposzáta, vízicsibe fészkel, nyaranta füsti fecskék, seregélyek mellett nagy számban előfordulnak itt gólyák, gémek, vadkacsák, récék, de fácánnal is találkozhat az erre járó. A változatos rovarvilág és az állandó vízfelszín számtalan madarat, emlőst, kétéltűt, hüllőt vonz a területre, mely még inkább kiemelt fontosságúvá teszi ennek az értékes vízi élőhelynek a megőrzését.

Növényvilág: Egykor a települést erdő vette körül, ám a terület ősi növénytakarója, a tölgyerdő mára jórészt eltűnt, itt-ott fedezhetünk fel erdőfoltokat. Jellemző társulások a ligeterdők, tölgyesek, egyes helyeken mészkerülő láprétek is kifejlődtek. A határmenti sávon láthatók gyetyános-tölgyesek, illetve telepített akácosok, fenyvesek, ezen felül barna erdei talajon kevés bükk, kocsányos és kocsánytalan tölgy, és szelídgesztenye található. A réteken gyakori a csengettyűvirág, a gólyahír és az őszi kikerics. Az ártereken az éger, a fűz, a nád, a sás és a gyékény elterjedt. (Farkas Ferenc jegyzetei alapján)

A sétaúttal és padokkal övezett tavacska nagyszerű kirándulási és pihenőhelyként szolgál a látogatóknak.

Arculati kézikönyv Und:  http://und.hu/tak/UND-TAK-V2.pdf?fbclid=IwAR2V-SEh7XjDFSGSSJST_f3fmCs4rxdezJ-lygFjc2FYWkJawy_Nmougrck  

 

 

Undi tó. Első hó 2012-ben: https://www.youtube.com/watch?v=I30OBqgPpFs&fbclid=IwAR0j9-kvuJEt6_mnhvEaUVTq4LAHJny3Mu9hX1GVdHYnzfXj-OYzhLYkIx4

Und község YouTube csatornája: https://www.youtube.com/user/UndKozseg/videos?fbclid=IwAR07h6qpKhROBkZcWA9vNIcr_IQV9Rn4df74knhap6GKD04y3uAVwEmxlOs

 

répce-folyó

A Répce egy Ausztriában eredő folyó, mely Vas megyébe tett kitérője után a Hanságon át a Rábába torkollik. A halakban gazdag folyó a horgászoknak kedves, hiszen partjáról keszeget, domolykót, pisztrángot, paducot és márnát foghatnak.

Répcevis, Gyalóka és Szakony a Répce-folyó mentén elhelyezkedő települések. Az utóbbi kettőn a Lutzmannsburg és Bük között nemrégiben kiépített kerékpárút fut keresztül. De érdemes útba ejteni Répcevist is, ahol a Szent András templomot és az ahhoz vezető Kálváriát tekinthetjük meg.

 

 

Horgászat a Répce-folyón: https://vasivizeken.hu/hu/vizeink/repce-folyo